SCINDIKÁTOR DÖNTŐ 2017
Az Év SCIndikátora: MUHI KRISTÓF
II. helyezett SCIndikátor: TAKÁCS ÁDÁM
III. helyezett SCIndikátor: SOLYMOSI ANITA
Közönségdíjas SCIndikátor: FARKAS ALEXANDRA
Gratulálunk a győzteseknek és minden döntősnek!
SCINDIKÁTOR ELŐADÁSOK 2017
A 2016 ŐSZÉN ELINDÍTOTT PROGRAM UTOLSÓ ÉS EGYBEN LEGIZGALMASABB ÁLLOMÁSA, MELYNEK SORÁN A ZSŰRI ÉS A KÖZÖNSÉG ELŐTT MÉRHETTE ÖSSZE TUDÁSÁT A 12 DÖNTŐS
Becz Barnabás Álmos: Egy vízcsepp szűk határa
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológia szak
Az élet nagy kérdéseire a válaszokat gyakran a csillagos égbolton keressük, pedig Becz Barnabás Álmos szerint nem kell ilyen messzire néznünk. A Duna egyetlen vízcseppje is ugyanennyi figyelmet érdemelne – hiszen kérdésekben és válaszokban is bővelkedik ez az ismeretlen-ismerős közeg. Munkája, a bevonatlakó csillós egysejtűek mikroszkopikus vizsgálata nem önmagáért való: Barnabás a széles körű ismeretterjesztést tűzte ki céljául. Ha a csillagokat lehozni nem is tudja, a csillósokat érdekes, közérthető módon szeretné a tenyerünkbe tenni, az egysejtűekről készült különleges fotói pedig mindenkit elkápráztatnak.
A Nemzeti Tehetség Pályázat egyik nyertese, a Kis Duna Mikroszkóp Csoport, amelynek alapítója, pedig elnyerte a MOL-szakkör pályázatán a legjobb szakkör díjat. Az egysejtű titok bontogatása már megkezdődött.
Farkas Alexandra: A dunavirág fénybörtöne
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Környezettudományi Doktori Iskola, Környezetbiológia doktori program
A jövőről való felelős gondolkodás néha a legkisebb gesztusokkal kezdődik: Farkas Alexandra társaival egy fénysorompót fejlesztett ki azért, hogy a kérészek ne a kivilágított hidakra, hanem a vízbe helyezzék petéiket, így gondoskodva a következő generációról. Megmentésük a vízi életközösségben betöltött szerepük miatt is rendkívül fontos, a kifejlett példányok ugyanis számos faj táplálékait jelentik. Bár egy pályája elején álló, fiatal kutatóról van szó, Alexandra blogot vezet és már könyvszerzőként is megmutatta magát. Az ismeretterjesztés megszállottja, aki abban látja egy tudományos kutató sikerét, hogy az az élet legegyszerűbb kérdéseire tudjon érthető válaszokat adni – a nála meglévő alapos, mély tudományos háttérismerettel.
Galambos Máté: Qu-bizmus, kvantuminformáció megjelenítése Mondrian-reprezentációval
Gábor Dénes Főiskola, Mérnökinformatikus szak
Ha már az előadásának címe is ennyi újdonságot rejt, biztosak lehetünk benne, hogy van mit tanulni Galambos Mátétól. Pedig ő sem úgy kezdte, hogy gyermekként a kvantuminformáció megjelenítésén gondolkodott és a Mondrian-reprezentációt találta erre a legalkalmasabbnak, hanem egyszerűen elgondolkodtatta egy könyv borítója, amelyen egy síelő egyik lábával jobbról, a másikkal balról kerül meg egy fenyőfát. Húsz évvel később már tudja, hogy ezt az igaz varázslatot kvantummechanikának hívják, Máté pedig síelés helyett a nanocsövek, a műholdas kvantumkommunikáció elméleti modellezése és a fraktálok segítségével történő kvantuminformációs vizualizáció felé fordult. Ez utóbbi kutatása Best Paper díjat nyert a Nizzai ICQNM konferencián.
Halasi Valentina: Merre haladnak a gondolatok?
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Alkalmazott matematikus szak
Miért gondoljuk azt, amikor azt gondoljuk, amit? Halasi Valentina androidos szójáték segítségével az emberek gondolataiban előforduló mintákat térképezi fel, ehhez a háttértudást pedig az általa választott tudományterület, az alkalmazott matematika adja. A fiatal kutató hisz benne, hogy a nyers tudományosság helyett a beszélgetés, a közös matematikai gondolkodás viszi előre nemcsak a kutatást, hanem a gondolkodási folyamat segítségével az egész életet is. Valentina a bemutatott kutatásában az útvonalak hasonlóságait vizsgálja nagy hálózatokban, egy projektfeladat keretein belül. Kutatásának legérdekesebb része lehet az a szójátékokra épülő mobilapplikáció, amivel az emberi agy ismeretlen rendszerekben való tájékozódása kutatható.Ahogy arra már sokan rájöttek, Valentina is biztos lehet benne: nem a honnan hová, hanem a megtett út a fontos. Talán még a matematikában is.
Korhecz Lilla: Az épületgépészeten túl
Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar, Épületgépész szak
Ha a fűtésen szeretnénk egyet csavarni, ritkán történik meg az, hogy a nők rohannak elsőként a radiátorhoz – ezen a hozzáálláson szeretne változtatni saját példájával Korhecz Lilla. A formatervezés és az épületgépészet örömeit egyesítő kutatása során Lilla célkitűzése egy új formai és szerkezeti megoldás létrehozása volt, ami környezetbarát, esztétikus és ellentmond a radiátorokkal szemben kialakult sztereotípiáknak. Forgatható lamellák segítségével „dinamikus” térelemmé változtatta a hideg szobák kötelező, robosztus elemét. Bár Lilla tudja, hogy a külcsín sem elhanyagolható, az itt bemutatott fejlesztésben maga a fűtési metódus is innovatív új megoldás. Két legyet egy csapásra: akár tudományterületek egyesítéséről, akár fejlesztési szempontokról van szó.
Mihalkó József: Szalámitaktika – Kézben tartott szalámigyártás
Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Élelmiszermérnök szak
Az élelmiszer megvásárlása és elfogyasztása is bizalmi kérdés, így ha homokszem kerül a gépezetbe, nem csak a márka, de a fogyasztó is komoly veszteségnek van kitéve. Óvatoskodás és diéta helyett azonban Mihalkó József egy sokkal könnyebben emészthető megoldást kínál: a többváltozós folyamatszabályozás és annak az élelmiszeripari bevezethetősége segíthetne abban, hogy már az üzemen belül, a gyártás adott folyamatát szabályozva el lehessen vetni a hibás termékeket, ugyanakkor ne kelljen kidobni élelmiszert fölöslegesen. József célja egy technológiai és informatikai háttér kidolgozása, amely előreviszi az élelmiszerbiztonság kutatását. Az élelmiszermérnök hallgató biztos benne, hogy eredményeinek segítségével pontosabban meg lehet majd állapítani, hogy jól működik-e egy adott technológiai folyamat, ha nem külön, hanem együtt vizsgáljuk egy adott termék fehérje- és víztartalmát. Van rá egy képlete.
Molnár Janka: A fizikáról egyszerűen
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Fizika szak
Molnár Janka életében nincs tudomány ragyogó fény nélkül. Fiatalon kezdte el kutatásait, először „villogó” detektorok építésével és fejlesztésével foglalkozott, majd egyetemre kerülésekor témát váltott, üstökösöket kezdett el vizsgálni – viselkedésüket, hatásukat és tulajdonságaikat figyeli kíváncsian. Janka nemcsak a szakterületén, hanem a mindennapokban is azt vallja: nagyot kell álmodni, messzire nézni, és ha egyszer egy csodás dolgot fedezhetne fel, az igazán boldoggá tenné. Számos tudományos kör, mentorprogram és fejlesztőcsoport tagja, hiszen szerinte a természettudományok akkor virágoznak, ha népszerűek és közérthetőek is, a tudás és a tapasztalat pedig nem egy magányos égitest, hanem megosztásra és továbbadásra váró közkincs.
Muhi Kristóf: A Rubik-kocka akadálymentesítése – Ha nem is látod, átélheted
Pallasz Athéné Egyetem, GAMF Müszaki és Informatikai Kar, Mérnökinformatikus szak
Nagyon magyar. Nagyon népszerű. És csak majdnem mindenkié – erre a hiányra figyelt fel a Rubik-kocka kapcsán Muhi Kristóf, hiszen, bár a vakok és gyengén látók eddig is osztozhattak a kockakirakás örömében, a Kristóf által kijfejlesztett alkalmazással a látássérültek is átélhetik a híres magyar találmány utánozhatatlan élményét úgy, hogy a a kirakás mögötti logikát is megérthetik. A képfeldolgozással működő mobilapplikáció a korábbi, hasonló modellekkel szemben nemcsak a kirakáshoz nyújt segítséget, hanem az oda vezető utat is elsajátíthatóvá teszi. Az élményt és a játékot a gyengén látó vagy vak emberek számára akadálymentesíteni és járható úttá tenni nem csak jó ügy, de fontos tudományos feladat is.
Novák Emil: Építsünk Robotot!
Budapesti Műszaki Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Mechatronikai mérnök szak
Bár a robotépítés úgy hangzik, mint egy kellemes délutáni hobbi, valójában komoly tudást és elköteleződést igénylő területről van szó, melyről nem is tudjuk, hogy milyen mértékben átszövi nemcsak a jelent, de a jövőt is. Novák Emil nem kevesebbet vállal, mint hogy betekintést nyerhetünk egy rajzoló robot építésének folyamatába, amelynek során a résztvevők felfedezhetik a robotépítés élményét, műhelytitkokkal gazdagodhatnak, megismerkedhetnek a Robotépítők Magyarországi Egyesületének munkájával, mely kezdő lépést biztosít a lelkes érdeklődők számára. Már csak az a kérdés marad: a kutatás közben az ő keze rajzol egy robotot vagy egy robot irányítja Emilt a megoldás felé?
Solymosi Anita: Két keréken a habkönnyű anyagok világában
Pallasz Athéné Egyetem, GAMF Műszaki és Informatikai Kar, Gépészmérnök szak
Solymosi Anitával tudni kell tartani a tempót: a gépészmérnök-kutató a KEFO MotoStudent járműépítő csapatának elnökségi tagjaként egy spanyol versenyen már nagy sikert ért el a csapat versenymotor-innovációjával, és most a magyar érdeklődők meghódítására készül. Az említett versenyen egy partnercég által közelmúltban felfedezett új találmányt, az alumíniumhabot használták fel a motor vázának megépítéséhez. Ezt az anyagot ilyen célra még senki sem használta, Anita és a csapata azonban rájöttek arra, hogy az alumíniumhab váz és lengővilla alkalmazásával, sokkal könnyebb és erősebb szerkezetű alkatrészek állíthatók elő. Bár Anita járműépítésben biztosan pole-pozícióból indul, maga mögé utasítva mindenkit, női hallgatóként úgy érzi, fontos megtanulnia azt, hogy a kommunikáció eszközeivel elérje, hogy a műszaki szférában egyenrangú partnerként fogadják el – akár csavarhúzóval a kezében is.
Takács Ádám: Kvarkoktól az Ősrobbanásig
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Fizika szak
Takács Ádám hisz benne, hogy a „részecskefizikával foglalkozom” mondat egy jó beszélgetés kezdete és nem a lezárása kell, hogy legyen. A természettudományokra úgy tekint, mint egy gondolkodási modell, amely a hétköznapokban is a hasznunkra lehet – csak egy kis elszántság kell hozzá. A kutatócsoportban, amelyben dolgozik az Univerzum korai anyagának, közvetlen az Ősrobbanás utáni állapotát vizsgálja elméleti számításokkal, amiket a CERN Nagy Hadronütköztető kísérleteivel ellenőriznek, hiszen a magas presztízsű szervezet fantasztikus eredményként a folyamatban lévő tesztjei közé választotta. Ádám területe ezen belül a részecskék keletkezésének megértése, az olyanoké, amik a mai világunkat is felépítik, mint például a protonok. A lelkes fiatal kutatót az Új Nemzeti Kiválóság Program is támogatja, kvarkoktól az Ősrobbanásig.
Turai Péter István: Oktatási reform egy negyedéves medikus szemszögéből
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar
Az vagy, amit másokért teszel – sugallja Turai Péter István, akit a verseny során már közönségdíjjal jutalmaztak a SCI-ndikátorok követői. Péter a Budapesti Orvostanhallgatók Elsősegély- és Oktatásügyi felelőse, aki szeretné az egyetem oktatási rendszerében elért változást elterjeszteni szélesebb körökben is. Önmagát kitartónak és az újdonságokra nyitott embernek tartja, mely két készség nem csak egy tudománykommunikációs versenyen, hanem szakterületén is előreviszi. Péter hisz benne, hogy a széles körű tájékoztatás és a prevenció nem várhat holnapig – a tettre kész orvosis máris a pódiumon érzi jól magát, akár egy diákkonferenciáról, akár a gimnazista korosztály széles körű tájékoztatásáról van szó. A fehér köpeny pedig lassan a fogason várja.