SCINDIKÁTOR 2019

DÖNTŐSÖK

B. Varga Emese

Biomimetika az építészetben: A jövő épületei

Újvidéki Egyetem, BSc
Szakterület: Építészet és digitalizáció az építészetben

A biomimetika egy olyan tudományág amely a természetben meglévő jelenségeket, elveket igyekszik megérteni, és alkalmazni őket a különböző műszaki tudományokban. A gyöngykagyló kagylója eltér az egyszerű osztrigáétól, hisz neki védeni kell a benne lapuló gyöngyöt is. Redős szerkezetet épít magának, s így kevés anyag használatával, nagy távot tud átépíteni, ami megfelelően erős ahhoz, hogy a benne lévő kincs biztonságban legyen. Ennek a redős szerkezetnek a lemásolásával olyan önhordozó pavilonokat, épületeket tudunk tervezni, ahol egyáltalán nincs szükség semmilyen támogató elemre – ezzel egy innovatív, új építészeti módszert tudunk bevezetni, ami lehetőséget nyújt még sosem látott formák tervezésére.

Dálya Gergely

A csillagászat új érzékszerve

ELTE, PhD
Szakterület: Asztrofizika, gravitációs hullámok

A csillagászok kezdetben egyszerű távcsövekkel, később rádióantennákkal is vizsgálták az univerzumot, ma pedig földi és űrtávcsövek sokasága gyűjti az adatokat a látható fény, az infravörös vagy épp a röntgensugárzás segítségével. Mindezek azonban ugyanannak a jelenségnek, az elektromágneses hullámoknak a különböző energiájú megjelenési formái. Mi lenne azonban ha valami ettől teljesen eltérő jelenséggel is feltérképezhetnénk az Univerzumot? Olyan égitesteket is megláthatnánk, amire más módon képtelenek lennénk: mintha új érzékszerveket kapna az emberiség a világ megismerésére! Pontosan ezzel foglalkozik az utóbbi néhány év új csillagászati irányzata, a többcsatornás csillagászat, amely már most hatalmas eredményeket tudhat a magáénak. Gravitációs hullámok, neutrínók és kozmikus részecskék segítenek nekünk a világegyetem legnagyobb rejtélyeinek megválaszolásában, ezek együttes észlelése azonban komoly kihívás. Egy világméretű kutatói összefogásban dolgozom ezen új tudományág hajnalán.

Erdei Gergő

Gyerekkori elhízás – Nem mindegy hol élsz!

SOTE, PhD
Szakterület: Gyerekkori elhízás

Amikor már 8 évesen be bírtam nyomni a harmadik töltött káposztát és az után még érdekelt, hogy mi a desszert, már akkor lehetett látni, hogy kamasz koromra több hurkám lesz, mint sikeres randim. Na, de amikor kitaláltam, hogy ez így nem mehet tovább és fogytam egy csomót meg elkezdtem sportolni, akkor felfigyeltem arra, hogy nem mindegy, hogy mit eszek és az meg pláne nem, hogy mennyit. Szóval annak érdekében, hogy ne legyek újra olyan nagy, hogy már a körülöttem keringő holdat keresnéd, figyeltem a táplálkozásomra. Most meg azt vizsgálom, hogy mit lehet azért tenni, hogy más gyerek ne essen abba a csapdába mint én. Szóval én nem azzal foglalkozom, hogy mit lehet a kövér gyerekekkel tenni, hanem azzal, hogy mit tudunk csinálni azért, hogy ne is váljanak azzá.

Horváth Ivett Szalóme

Gyógytornász szemmel az írás-oktatás világában

DE, BSc
Szakterület: Gyógytornász

Sikeresen elvégeztem az első évemet gyógytornász hallgatóként, majd a rákövetkező nyár folyamán egy másodikos kislánynak segítettem a tanulásban. Alig hittem a szememnek, mikor láttam, ahogy görcsös, feszült kezekkel, de a legnagyobb elhatározással lendül bele az írásba. A papíron viszont csak csúnya, kusza, alaktalan betűk maradtak. A mindennapos gyakorlások nem hoztak látványos eredményt, csak sorozatos csalódást és az önbizalom fokozatos csökkenését. Az írás utálata napról napra fokozódott, ezért egy pedagógushoz fordultam tanácsért. Hamar kiderült, hogy ez nem egyedi eset, hiszen számukra köztudott tény, hogy „a mai gyerekek egyre csúnyábban írnak”. Erre az eseményre épül a kutatásom, melynél gyógytornász szemlélettel közelítjük meg a problémát. Hogy mit találtunk három év kutatása során? Kiderül hamarosan!

Kis Dávid

Hogyan beszélgetnek a rákos sejtek?

PPKE, MSc
Szakterület: Sugárbiológia, onkológia, sejtek közötti kommunikáció

Munkám során a sejtek közötti kommunikációt vizsgálom. Arra vagyok kíváncsi, hogy a daganatos megbetegedéseket okozó rákos sejtek milyen különleges üzeneteket küldenek borítékba csomagolva egészséges sejteknek. A rossz információt tartalmazó, tehát káros üzenetek tartalma, címzésük és a címzett sejt reakciói is mind-mind érdekelnek. Célunk a szervezetre rossz hatással bíró csomagok kiszűrése és betegségek kialakulásában betöltött szerepük vizsgálata. A káros üzenetek sikeres megjelölése és kimutatása új korszakot nyithat a daganatos megbetegedések diagnosztikájában. Illetve kutatási témámba tartozik a jó hatással bíró „levelek” (amelyeket egészséges sejtek küldenek) jövőbeni gyógyszerként alkalmazhatóságuk felderítése is.

Lévay Krisztina

Zöld jövőkép: növényi alapú lebomló műanyag

BME, PhD
Szakterület: Gyógyszervegyész-mérnök

A műanyagszennyezés áttörte a társadalmi ingerküszöböt. Minden jel arra utal, hogy a lebomló műanyagok megjelenése fogja forradalmasítani a műanyagipart. Az egyszer használatos hagyományos műanyagok legzöldebb alternatívája a biológiailag lebomló PLA, azaz politejsav.
A PLA természetes alapú, megújuló erőforrásból, elsősorban keményítő tartalmú kukoricából előállított tejsav-polimerizátum. A PLA életciklusa végén biomassza, víz és szén-dioxid keletkezik. Ez egy lényegesen környezetbarátabb “szeretetcsomag”, mint a hagyományos műanyagok bomlásával felszabaduló üvegházhatást fokozó gázok. Természetes körülmények között azonban a bomlási idő a PLA esetében is hosszú ideig eltarthat, akár 1000 évig. Egy olyan komposztálási technológiát fejlesztünk, mely 1 hónap alá képes csökkenteni a folyamatot. Teljesen önfenntartó, zöld energiával működik. Mindemellett a folyamat során keletkező szén-dioxid mértékét is nullához közelítő értékre szorítjuk vissza. A technológiai folyamat mérete növelhető és automatikus vezérlésű program szerint működik. Amit mi kínálunk tehát egy teljes ökoszisztéma, mely nemcsak a PLA előállítására terjed ki, hanem a keletkező hulladék kezelésére is.

Németh Richárd

Tengerbiológia közérthetően

ELTE, BsC
Szakterület: Tengerbiológia

A Földünk legnagyobb részén tengerek, óceánok találhatók. Elképesztően sok mindent nem tudunk még róluk a mai napig sem. Számos feltáratlan része és eleme van még. Az viszont szintén megfigyelhető, hogy amit ismerünk és felfedeztünk, nem kap elég hangsúlyt, sajnos hazánkban különösen nem. Magyarországon alig az emberek pár százaléka tudja mit is csinál aki tengerbiológiával foglalkozik. Kutatásom a szárnyascsigákkal foglalkozik, melyben az ember által okozott környezeti hatásokat vizsgálom. Szeretném, hogy az emberek többet megtudjanak erről a világról és hogy felmérjék tengereink és óceánjaink védelmének fontosságát.

Putti Krisztián

Nukleáris üzemanyagciklus modellek fejlesztése – a jövő megoldása?

BME, MSc
Szakterület: Atomenergetika, nukleáris üzemanyagciklusok

A világ energiafogyasztása a népességnövekedés, a gazdasági növekedés és számos egyéb tényező hatására minden évben jelentős mértékben nő. Egy fenntartható és környezetkímélő jövő kialakításához teljesíteni kell a klímapolitikai célokat, melyben az atomenergiának kulcsszerepe lesz, hiszen szén-dioxid mentes technológia lévén nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. A kutatásomban olyan számítógépes megoldások alkalmazhatóságával foglalkozom, amikkel a korábbiaknál sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehet atomerőművek üzemanyagával kapcsolatos folyamatok számításait elvégezni. Ezek segítségével óriási mértékben csökkenhet az atomerőművek veszélyes hulladékának a mennyisége, ráadásul a Földön meglévő üzemanyag készleteket is hatékonyabban tudjuk kiaknázni, aminek eredményeképpen még a növekvő felhasználás esetén is évszázadokra elegendőek lesznek Földünk tartalékai, és biztonságosan lesz lehetőségünk kielégíteni a világ energiaszükségletét.

Sánta-Bell Evelin

Fehérjetisztítási módszerek fejlesztése

BME, PhD
Szakterület: Biokatalízis, fehérjetisztítás, szelektív enzimrögzítés

Munkám során a fehérjék, azon belül is enzimek tisztításával és szelektív enzimrögzítéssel foglalkozom. Képzeljük el, hogy a testünket alkotó sejtek gyárak, a fehérjék a munkások, akik ezekben a gyárakban dolgoznak. Vegyünk most egy kevésbé összetett szervezetet, egy egysejtű baktériumot. Őt egyetlen egy ilyen gyár és munkásai alkotják. Kutatásom során üzletet kötök baktériumokkal: én adok nekik enni, ők pedig olyan fehérjéket is csinálnak, amire nekik valójában nincs szükségük a gyár működéséhez, viszont én szeretném őket felhasználni. Az üzlet része, hogy a baktérium meg is jelöli őket mondjuk egy csillaggal. Egy idő után a gyár leáll és kiözönlenek a munkások. Ez a gyakorlatban egy vizes oldatot jelent ahol rengeteg különböző fehérje van, köztük azok is melyek, nekem kellenek. Ebből a komplex rendszerből kell kifognom azokat a fehérjéket, amelyeken a csillag jelölés van. Kutatásomban erre a tisztítási folyamatra igyekszem minél változatosabb és gazdaságosabb módszereket kifejleszteni és vizsgálni. Az előállított és megtisztított fehérjéket pedig valamilyen új feladat során alkalmazom, mely lehet aminosavak, különböző gyógyszer hatóanyagok vagy éppen biodízel előállítása.

Steinmann Vilmos

Nyomozás a marsi víz után

ELTE, MSc
Szakterület: Geoinformatika, Mars- és Holdkutatás

A Mars, nagyon hasonlít otthonunkra, olyan mintha a testvére lenne a Földnek, ami igaz is. Ugyanolyan anyagokból épül fel, de mégis más. Nincs rajta semmi, csak kövek, homok és hideg. Vagy mégsem? Most is hasonlít otthonunkra, jobban, mint ahogy azt el tudjuk képzelni! Műholdak és marsjárók mérési adatai bizonyítják, hogy nem csak régen, hanem most is van valamennyi víz a bolygó felszíne alatt, igaz nem úgy, mint ahogy azt sokan elképzelik. Akik ezt kutatják, tudják és látják, és ami a legfontosabb, elhiszik, hogy van.
De vajon a laikusok elhiszik mindezt? Nem..? Én sem hinném el, ezért ajánlom fel, hogy a számokat, teszteket “láthatóvá” teszem, és úgy bizonyítom be, hogy valóban van víz a Marson és egykor víz alakította a felszínét és alakítja kis mértékben most is.

Vajda Kitti

68-ból 1: Nem értem őket

BME, MSc
Szakterület: Autizmus spektrum zavarok

Az autizmus spektrum zavar, neurotipikus fejlődés és multidimenzionális spektrum megfoghatatlannak tűnik? Az autizmussal élő emberek agya eltérően működik, másként láthatják a világot és így, másként is viselkedhetnek. A megértést, elfogadást segíti, hogyha tudjuk, mi hogyan működik az agyműködés terén.
A program során sajátélményű játékokon keresztül teremtünk mesterségesen olyan helyzeteket, melyben a közönség megtapasztalhatja milyen lehet autizmussal élőnek lenni. Foglalkozunk az érzelem felismeréssel, a bejövő ingerek szűrésének nehézségével, az észleléssel, kommunikációval, tervezéssel. A tréning során a naiv tudatelmélet, gyenge centrális koherencia és végrehajtó működések kifejezések tartalmat és értelmet nyernek. Egy másként működő elme megismerése, megértése, és ezáltal az elfogadás válik itt lehetővé.

Vékony Kata

Labdabolond és haspók kutyák – jóból is megárt a sok

ELTE, MSc
Szakterület: Etológia, jutalomérzékenység, kutyák közti egyedi különbségek

Napjainkban igen népszerűek és elterjedtek az ún. „pozitív” kutyakiképzési módszerek, melyek során a trénerek valamilyen tárgyi jutalmat is használnak az elismerés eszközeként, ami általában élelem vagy valamilyen játék. A pozitív megerősítésen alapuló módszerek előnyét a büntetést alkalmazó módszerekkel szemben korábbi tudományos eredmények is bizonyítják.
Mivel a jutalmazó módszerek széles körben elterjedtek, állat-jólléti szempontból is fontos, hogy megismerjük a kutyák ezekre mutatott reakcióit, és az egyedi különbségeket. Ennek ellenére egyelőre nincs olyan módszer, ami megbízhatóan leírná a kutyák közti egyedi különbségeket a jutalom-érzékenységben. Szeretnénk annak a gazdik és kutyakiképzők által is megfigyelt jelenségnek a végére járni, hogy egyes kutyák szeretnek labdázni, mások nem, de ott vannak azok is, akik gyakorlatilag megőrülnek a labdáért, a labdától, végkimerülésig képesek labdázni, az amúgy szocializált kutyusok összevesznek a többiekkel, ha labda van a dologban; és ugyanez igaz a jutira is: van, akit könnyű tanítani jutalomfalattal, van, akit annyira nem érdekel a kaja, és ott vannak azok a kutyusok, akik mindent IS megesznek. Habzsolnak, kirámolják a kukát, hisztiznek a kajáért, és vajszívű gazdi mellett bizony mocskosul elhíznak.
Kíváncsiak vagyunk, mitől alakulhat ez ki, mik a kockázatai és vajon van-e tényleges párhuzam a kutyák viselkedése az emberekre jellemző függőségek között.

Vida Ágnes

Hétköznapok hálózatai a matematikában

SZTE, BSc
Szakterület: Gráfok változásainak érzékenységvizsgálata

Kutatási témám a vállalat-elhelyezési feladatok megoldásának érzékenységvizsgálata a gráf változásaira. Ez nagyon egyszerűen olyan problémákat fog össze, melyekben már van egy hálózatunk – például egy város – és ebben történik valamiféle változás, mondjuk egy útlezárás. Ilyenkor az életben bosszankodunk, hogy kerülő úton juthatunk csak el az eredeti célhoz. Kutatásaim során ezt a bosszúságot próbálom a minimálisra csökkenteni különböző matematikai modelleket vizsgálva, amik ha a példánál maradunk, a várost és annak utait jelképezik. Attól függően, hogy milyen jelentős változás történt a modell (szakszóval a gráf) jellemzőiben, meg tudom mondani, hogy erre a változásra mennyire volt érzékeny az eredeti modell.

Weintraut Rita

Gyógyíthatatlan betegséggel élni

Pécsi Tudományegyetem, PhD
Szakterület: Neurodegeneratív betegek pszichológiája

A Sclerosis Multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége, aminek következtében az agyi és gerincvelői idegsejtek védőburka megbomlik, így rontja az idegsejtek közötti kommunikációt. Ez a tünetek széles skáláját okozhatja, előfordulhatnak fizikai, mentális és pszichiátriai problémák is, úgy mint: végtagok zsibbadása, részleges vagy teljes vakság, kettős látás, egyensúlyzavar, végtagbénulás, kóros fáradékonyság, szorongásos zavarok, depresszió, alvászavar, kognitív zavarok, tolókocsiba kényszerülés.

Az Elfogadás és Elköteleződés Terápia a mindfulness módszerével segít elfogadni azt, amin nem lehet változtatni, viszont feltárja azokat a lehetőségeket, amiben az egyén fejlődhet és ami mellett elköteleződhet. A terápia egyéni pszichés jóllétre, szellemi funkcióira és kóros fáradékonyságra gyakorolt hatását kutatom. Illetve arra a kérdésre keresem a választ, hogy a jelen-lét lassítja-e a betegséglefolyást, javíthatja-e a fizikai tüneteket.